• Megjelenítés
Csak a Nyugat ábrándja, hogy Ukrajna fordított az erőviszonyokon? Komoly diadalt ünnepel Moszkva

2026. július 07. 18:00 | Portfolio

Csak a Nyugat ábrándja, hogy Ukrajna fordított az erőviszonyokon? Komoly diadalt ünnepel Moszkva

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt pénteken bejelentette, teljesen elfoglalták Donyeck megye egyik utolsó, kulcsfontosságú ukrán erődvárosát, Kosztyantinyivkát. Ukrajna cáfolta, hogy a város elesett volna. Moszkva ezután rövid, a városra korlátozott tűzszünetet ajánlott Kijevnek, hogy el tudják szállítani az elesett katonák holttesteit. Az ukránok azonban visszautasították a tűzszüneti javaslatot, mert csapdának vélték. Mindeközben úgy tűnik, mintha Donald Trump kisebb ukránpárti fordulatot vett volna a G7-csúcstalálkozón. Ennek fényében a Kreml egyre hangosabban méltatlankodik, hogy Washington látszólag felrúgta "Anchorage szellemét", azaz a tavalyi alaszkai megállapodásukat. Az amerikai elnök már megérkezett a NATO ankarai csúcstalálkozójára, amely keretében holnap Volodimir Zelenszkijjel is leül tárgyalni.

A nagy hatótávolságú, Moszkvát és Szentpétervárt sem kímélő csapások fokozásával Ukrajna tényleg átvette a kezdeményezést a háborúban, ha az orosz haderő még mindig lassan, de biztosan lépked előre a Donbászban? Hogyan értelmezzük a balti államok által hangoztatott veszélyt, hogy Putyin a NATO elleni katonai akcióra készülhet? És mikor dönthet úgy az orosz elnök, hogy lezárja a háborút? A Global Insight legújabb epizódjában Demkó Attilával, az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatójával beszélgettünk.

Izrael elszabadult hajóágyú szerepe határozhatja meg az USA-Irán konfliktus sorsát?

2026. június 27. 09:00 | Portfolio

Izrael elszabadult hajóágyú szerepe határozhatja meg az USA-Irán konfliktus sorsát?

Alig írták alá az Egyesült Államok és Irán közötti 14 pontos keretmegállapodást, máris látszik, mennyi robbanásveszélyes kérdés maradt nyitva. A Hormuzi-szoros ugyan elvileg újra megnyílik, de Teherán most tapasztalta meg igazán, mekkora zsarolási potenciál van a kezében. Donald Trump győzelemként kommunikálja az alkut, miközben az amerikai jobboldalon is sokan kapitulációról beszélnek. Mindezt tetézi, hogy Izrael fittyet hány arra a kitételre, hogy hagyjon fel a Hezbollah libanoni állásainak támadásával. A részletekről Csiki Varga Tamással, az SV/SD Consulting elemzőjével és az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársával beszélgettünk a Global Insight legutóbbi adásában.

Ronald Reagan forog a sírjában? − Hormuz lett Irán legerősebb fegyvere

2026. június 25. 10:04 | Portfolio

Ronald Reagan forog a sírjában? − Hormuz lett Irán legerősebb fegyvere

Papíron lezárulhat az Egyesült Államok és Irán háborújának legzajosabb fejezete, a 14 pontos keretmegállapodás azonban inkább kényszerű tűzszünetnek látszik, mint valódi rendezésnek. A Global Insight legutóbbi adásában arról volt szó: miért értékelik sokan Donald Trump kapitulációjaként az alkut, hogyan vált a Hormuzi-szoros Irán legerősebb ütőkártyájává, és miért lehet Izrael a következő hetek legnagyobb kockázati tényezője.

Seperc alatt kapitulált Donald Trump – Veszélyes idők jönnek, mégis hogy nyert ekkorát Irán?

2026. június 23. 18:00 | Portfolio

Seperc alatt kapitulált Donald Trump – Veszélyes idők jönnek, mégis hogy nyert ekkorát Irán?

Úgy látszik, lecsengőben van az Egyesült Államok és Izrael négy hónappal ezelőtt kirobbantott háborúja Irán ellen. Washington és Teherán múlt szerdán szándéknyilatkozatot írt alá, mely egyebek mellett tartalmazza a harcok lezárását – Libanont is beleértve –, a Hormuzi-szoros megnyitását és a tengeri blokád feloldását, az Irán elleni szankciók eltörlését és egy 300 milliárd dolláros alap létrehozását az iszlám köztársaság újjáépítésére. Teherán vállalja, hogy nem fejleszt és nem szerez be atomfegyvert, de a közel-keleti proxihálózatáról és rakétaképességeiről nem szól a dokumentum. A feleknek 60 napjuk van egy végleges alku nyélbeütésére, Irán azonban kilátásba helyezte, hogy az időablak lejártával átkelési díjat szedhet be a szorosban. Az amerikai-izraeli hadművelet eredeti célkitűzéseinek fényében egyesek Donald Trump kapitulációjaként értelmezik a feltételeket, melyeket Izraelben sem fogadtak kitörő örömmel. Amerikai és iráni diplomaták a hétvégén Svájcban ültek asztalhoz, és habár az első tárgyalási forduló után "biztató előrelépésről" számolt be J. D. Vance amerikai alelnök, Trump újabb fenyegetéscunamit zúdított Iránra.

Kimondhatjuk, hogy Irán megnyerte a háborút? Felboríthatja Izrael libanoni hadművelete a tartós tűzszünetet? Visszájára sült el Trump háborúja, hisz megerősödve jöhet ki a konfliktusból az iszlám köztársaság vezetése? A Global Insight vadonatúj adásában minderről beszélgettünk Csiki Varga Tamással, az SV/SD Consulting elemzőjével és az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársával.

Megfordult a széljárás, lépéselőnyben Kijev – Teljesen kicsúszik az irányítás Putyin kezei közül?

2026. június 09. 18:00 | Portfolio

Megfordult a széljárás, lépéselőnyben Kijev – Teljesen kicsúszik az irányítás Putyin kezei közül?

Az utóbbi hetekben Oroszország és Ukrajna vezetői egyaránt rendre elejtettek olyan mondatokat, amelyek a háborús pusztítás belátható időn belüli végét sugallták. A nyugati sajtóban mindeközben egyre nagyobb teret hódít az a narratíva, hogy Ukrajnának sikerült megfordítania a harctéri széljárást. A DeepState ukrán megfigyelőcsoport frissen megjelent jelentése szerint májusban Kijev több területet szerzett vissza, mint amennyit Moszkva elfoglalt, amire egészen 2023 óta nem volt példa. A katonai elemzők ezzel párhuzamosan azonban arról is beszámoltak, hogy a donyecki Kosztjantinyivka városát szorongatja az orosz haderő. Az állítólagos harctéri fordulattól nem függetlenül arról kezdtek suttogni Berlinben, Párizsban és Londonban, hogy a háború ötödik évében Európának ideje lenne tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyinnal. De mik erre az esélyek? Nehezedik akkora belpolitikai és gazdasági nyomás Putyinra, hogy lezárja a háborút? És tényleg végérvényesen a Nyugat felé fordulhat egy másik posztszovjet állam, nevezetesen Örményország is, ahol most tartottak választást?

A Portfolio Global Insight legfrissebb epizódjában erről beszélgettünk Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel.

Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?

2026. május 26. 18:00 | Portfolio

Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?

Magyar Péter már a választási kampányban arra tett ígéretet, hogy győzelme esetén Varsóba, majd Bécsbe fog vezetni az első útja miniszterelnökként. A Tisza Párt elnöke a fővároson kívül végül Krakkót és Gdańskot is érintette a múlt heti körútján Lengyelországban, ahol elmondta, új fejezetet nyitnak a két nemzet ezeréves múltra visszatekintő barátságában. Miután Donald Tusk lengyel kormányfővel egyeztetett, Magyar Péter leszögezte: erős Európához erős Közép-Európa kell. Noha az utóbbi időben máshová tolódott a magyar diplomácia fókusza, az új miniszterelnök kiállt a Visegrádi Együttműködés felélesztése és lehetséges kibővítése mellett, mi több, rögtön meg is hívta Budapestre a szlovák, cseh és lengyel kormányfőket június végére.

Van esély új életet lehelni a visegrádi négyekbe? És hogyan alakulhat a jövőben Magyarország külpolitikája, különös tekintettel a környező országokkal ápolt kapcsolatokra? Min áll vagy bukik az új irányvonal sikere? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusz hallgatóját.

Elárulta Putyint saját bizalmasa? – Rendkívüli dolog történt a Kreml falai közt

2026. május 12. 18:00 | Portfolio

Elárulta Putyint saját bizalmasa? – Rendkívüli dolog történt a Kreml falai közt

Szombaton katonai parádéval ünnepelték Moszkvában a náci Németország felett aratott második világháborús győzelmet, az idei felvonulás azonban más volt, mint az elmúlt években: az orosz hadsereg jóval visszafogottabb bemutatóval jelentkezett, így tankok és rakétaindító rendszerek ezúttal nem dübörögtek a Vörös téren. Az ünnepi alkalomból Vlagyimir Putyin háromnapos tűzszünetet hirdetett az orosz-ukrán háborúban, bár ez csupán a nagyobb horderejű csapások elmaradását jelentette, a fronton változatlanul folytatódtak a harcok. Volodimir Zelenszkij közlése szerint ez idő alatt mindenesetre az ukrán erők szintén tartózkodtak a mélységi támadásoktól. Az orosz elnök mindeközben megpendítette, hogy közel lehet a háború vége, sőt, a vele jó kapcsolatot ápoló Gerhard Schröder volt német kancellár nevét is bedobta, mint aki európai részről tárgyalhatna a háborús rendezésről.

De mit olvashatunk ki azokból az egyre kétségbeejtőbb számokból, amelyek napvilágot láttak az orosz gazdaság állapotáról? És elképzelhető, hogy egy orosz oknyomozó portál értesüléseinek megfelelően Putyin tényleg egy áruló által kifundált merénylettől retteg a Kreml falain belül? A Global Insight legutóbbi adásában sok más mellett erről is beszélgettünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával, a posztszovjet térség szakértőjével.

Íme Donald Trump következő háborúja: már készen vannak a tervek – Bármikor megindulhat a leszámolás

2026. április 28. 18:00 | Portfolio

Íme Donald Trump következő háborúja: már készen vannak a tervek – Bármikor megindulhat a leszámolás

Nicolás Maduro venezuelai elnök január eleji elrablása, majd amerikai bíróság elé állítása óta állandó beszédtémává vált, hogy az immár "Donroe-elvként" emlegetett külpolitikai doktrína jegyében legközelebb Kubára vethet szemet az Egyesült Államok elnöke. Donald Trump több ízben hangot adott annak, hogy a karibi szigetország a következő a listáján, az "összeomlóban lévő" kommunista rezsim felett pedig "barátságos" eszközökkel, de akár más módon is kész átvenni a hatalmat. Miguel Díaz-Canel kubai elnök erre válaszul kijelentette, Havanna készen áll a harcra, ha ez bekövetkezne. Az amerikai szankciók, fenyegetések és a súlyos humanitárius válság közepette ugyanakkor nemrég Kuba megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat Washingtonnal. Sajtóhírek szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter és a 94 éves Raúl Castro unokája, "Raulito" között számos "eszmecsere" zajlott a jövőről, miközben Kubában is a "Delcyt keresik", utalva az ügyvivő elnökre, aki Maduro utódjaként Amerika-barátabb irányba fordította Venezuelát.

De hogyan fogta harapófogóba Trump a szigetországot, és amerikai oldalról tényleg nem zárhatjuk ki a katonai beavatkozást sem? Milyen jövő várhat Kubára? A Global Insight legutóbbi epizódjában erről beszélgettünk Vogel Dávid Latin-Amerika-szakértővel.

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

2026. április 14. 18:00 | Portfolio

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel.

Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

Itt van a fordulat, amitől mindenki rettegett: új szakaszba léphet az iráni háború

2026. március 31. 18:00 | Portfolio

Itt van a fordulat, amitől mindenki rettegett: új szakaszba léphet az iráni háború

Immár egy hónapja áll lángokban a Közel-Kelet, a február 28-án kitört háború már több ezer halálos áldozatot követelt, elsősorban Iránban és Libanonban. A múlt héten pakisztáni közvetítéssel állítólag egyeztetni kezdett Washington és Teherán, Irán azonban tagadja a diplomáciai kapcsolatfelvételt. Miközben a Fehér Ház sajtóértesülések szerint Mohammed Bager Galibaf iráni házelnököt szemelte ki potenciális tárgyalópartnernek, Donald Trump tovább növelte az amerikai katonai jelenlétet a térségben, amire Galibaf paprikás üzenettel reagált. Folytatódik tehát a találgatás arról, hogy Trump szárazföldi akcióra készülhet Iránban, a Harg-sziget elfoglalásán túl felmerült az iszlám köztársaság dúsított uránkészletének elrablása is. Mindeközben a jemeni húszi lázadók első alkalommal lőttek ki ballisztikus rakétát Izraelre, és szintén fokozódik Jeruzsálem Hezbollah elleni offenzívája Libanonban, egyes izraeli miniszterek az ország déli részének végérvényes bekebelezését helyezték kilátásba.

Milyen mérleget vonhatunk a háború eddigi lefolyásából? Irán rakétái tényleg fenyegetést jelentenek Európára is? A belpolitikai nyomás hatására mikor mondhatja azt Trump, hogy elég volt? Hamarosan enyhülhet a feszültség, vagy épp ellenkezőleg, újabb eszkalációra kell számítani, mielőtt diplomáciai megoldás születhetne? Minderről Szalai Mátét, a Budapesti Corvinus Egyetem és a hollandiai Clingendael Intézet kutatóját kérdeztük a Global Insight legfrissebb adásában.

Falba ütközött Trump mesterterve: itt van a fordulat – Ki nyeri meg a háborút?

2026. március 17. 18:00 | Portfolio

Falba ütközött Trump mesterterve: itt van a fordulat – Ki nyeri meg a háborút?

18. napja dúl az Egyesült Államok és Izrael háborúja Irán ellen, harmadik hete folynak intenzív harcok a Közel-Keleten. Miután már-már ellehetetlenült a tankerhajók áthaladása a Hormuzi-szoroson, Donald Trump nemzetközi koalíció életre hívását szorgalmazta, hogy biztosítsák a kulcsfontosságú világgazdasági útvonal hajózhatóságát. Az Egyesült Államok európai és csendes-óceáni partnerei, valamint Kína azonban nem mutatkozott valami lelkesnek Trump kezdeményezése iránt. A Fehér Ház sajtóértesülések szerint azt mérlegeli, hogy amerikai elitalakulatok szállják meg az iráni olajexport 90%-át bonyolító Harg-szigetet. Közben Izrael azt állítja: egy hétfői légicsapásban megölték Irán nemzetbiztonsági tanácsának vezetőjét, Ali Laridzsánit és az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokát, Golamreza Szolejmánit, illetve helyettesét. Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Németország közös nyilatkozatban szólított fel deeszkalációra, óva intve Izraelt egy nagyszabású libanoni offenzívától.

Egy második Irakba rángatta bele Trump az amerikai haderőt? Újfent fontos, de hálátlan szerephez juthatnak a kurdok? Ukrajna pórul jár, míg Oroszország profitál a közel-keleti konfliktusból? És mi a helyzet Kínával? A Global Insight új adásában minderről szót ejtünk Wagner Péterrel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével és a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójával, akit az iráni háború tágabb geopolitikai összefüggéseiről kérdeztünk.

Donald Trumpot sem kerüli el a mocsár, amiből évtizedek óta próbál kikászálódni Amerika – Válaszolt a szakértő

2026. március 05. 14:30 | Portfolio

Donald Trumpot sem kerüli el a mocsár, amiből évtizedek óta próbál kikászálódni Amerika – Válaszolt a szakértő

Ahogy azt a nemzetbiztonsági stratégiában is láthatjuk, Washington számára nem a Közel-Kelet az elsődleges prioritás jelenleg, nem szeretné itt lekötni az erőit. De paradox módon valahogy a Közel-Kelet egy olyan mocsár, amely mindig visszatartja az Egyesült Államokat, és mindig egyre nagyobb haderőt állomásoztat a végén annak ellenére, hogy a célok nem ebbe az irányba mutatnak - jelentette ki Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Portfolio Global Insight legutóbbi adásában.

Elszabadult a háborús pokol: lefejezte a rezsimet Izrael és Amerika – Van kiút a pusztításból?

2026. március 03. 10:05 | Portfolio

Elszabadult a háborús pokol: lefejezte a rezsimet Izrael és Amerika – Van kiút a pusztításból?

Megtörtént, amiről hetek óta keringett a szóbeszéd a Közel-Keleten: hiába a még múlt héten is zajló atomtárgyalások, Izrael és az Egyesült Államok szombaton katonai támadást indított Irán ellen. Az amerikai-izraeli hadművelet Donald Trump második ciklusának eddigi legkiterjedtebb és legelsöprőbb beavatkozása, mely keretében számos iráni kulcsfigurát, köztük a legfőbb vezetőt, Ali Hámenei ajatollahot is megölték. Teherán válaszul több mint egy tucat térségbeli országra mért csapásokat, többek közt Nagy-Britannia egyik ciprusi támaszpontjára, de legutóbb az Egyesült Államok szaúd-arábiai nagykövetségét is támadta az iszlám köztársaság. Sajtóértesülések szerint az Öböl-menti országok emiatt máris a háború lezárása mellett lobbiznak Washingtonnál. A konfliktusba a libanoni Hezbollah fegyveresei is becsatlakoztak, Izrael a szárazföldi offenzívát sem zárja ki ellenük. Miközben a világgazdaság egyik ütőerének számító Hormuzi-szoros lezárásáról érkeznek hírek, és Amerika újabb rakétázáporral fenyeget, iráni oldalon több száz civil és több mint ezer katonai áldozatról tudni, de hat amerikai katona és egy tucat izraeli ugyancsak életét vesztette, ahogy az olajmonarchiákban is estek civil áldozatok.

Tényleg még hosszú hetekig a pusztítás lehet az úr a Közel-Keleten? Mi az amerikai-izraeli támadás pontos célja, és az mennyire kivitelezhető? A Global Insight legfrissebb, kivételesen délelőtt megjelenő adásában Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük az iráni háború okairól és következményeiről, valamint arról, hogy meddig tarthat és szélesedhet a konfliktus.

Úgy, ahogy van, befellegzett az Európai Uniónak – Szakértők vázolták fel a jövőt, ami Magyarországot is érinti

2026. február 18. 15:14 | Portfolio

Úgy, ahogy van, befellegzett az Európai Uniónak – Szakértők vázolták fel a jövőt, ami Magyarországot is érinti

"A jelenlegi Európai Uniónak – elnézést az erős szavakért – befellegzett. De nem a szétesés a perspektíva vagy az alternatíva, hanem az, hogy egy új szerkezetben, új struktúrában, új együttműködési körökben találjon magára, vagy vegye észre a saját erejét" - jelentette ki Vígh Zoltán európai uniós szakpolitikai elemző a Global Insight kedden megjelent legutóbbi adásában.

Saját sírját ássa Európa: súlyos válságok után jöhet a várt fordulat – De mi lesz Magyarországgal?

2026. február 17. 18:00 | Portfolio

Saját sírját ássa Európa: súlyos válságok után jöhet a várt fordulat – De mi lesz Magyarországgal?

Brexit, koronavírus-járvány, orosz-ukrán háború, energiaválság, átható versenyképességi problémák, Trump vámháborúja és Grönland fenyegetése – a listát még folytathatnánk, hisz nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi éveket krízisről krízisre evickélve töltötte az Európai Unió. Ahogy azonban mondani szokás, az európai integrációt rendszerint éppen az ilyen válságok hajtják előre. A Mercosurral és Indiával kötött szabadkereskedelmi alkukat, a felfegyverzési hitelprogramot, a hétéves költségvetés reformját, valamint a tőkepiaci unió és a virtuális, "28. tagállam" tervét mind-mind tekinthetjük a masszív gazdasági és geopolitikai kihívásokra adott válaszadási kísérletnek. Közben kontinens-szerte újramelegítettek olyan elképzeléseket is, mint a többsebességes Európa – azaz magállamok és a periférián maradó többiek –, egy európai elnöki szuperpozíció létrehozása vagy egy közös katonai "légió" felállítása. 

De hogyan határozhatja meg Európa jövőjét a német és francia álláspontok közti ellentét, illetve a Friedrich Merz és Giorgia Meloni között kibontakozó "románc"? És melyik pályán lehet Magyarország helye egy koncentrikus körök alkotta unióban? A Global Insight legfrissebb adásában erről beszélgettünk dr. Fejérdy Gergellyel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával és Vígh Zoltán uniós szakpolitikai elemzővel, volt brüsszeli tudósítóval.

Könyörögnek Trumpnak, hogy ne indítsa meg a pusztító támadást, de elkerülhető a háború? – Megszólalt a szakértő

2026. február 05. 16:08 | Portfolio

Könyörögnek Trumpnak, hogy ne indítsa meg a pusztító támadást, de elkerülhető a háború? – Megszólalt a szakértő

Izrael gázai, majd "hétfrontos háborúja", illetve Benjamin Netanjahu miniszterelnök "Nagy-Izraellel" kapcsolatos elképzelései miatt megváltozott a Közel-Kelet zömének a véleménye: azt mondják, hogy immár nem Irán, hanem Izrael jelenti a legnagyobb fenyegetést a térségre - jelentette ki N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő a Portfolio külpolitikai videós podcastje, a Global Insight legutóbbi adásában.

  • 1
  • 2

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility